A refluxbetegség rendkívüli gyakoriságának köszönheti a jelentőségét, hiszen az átfogó felmérések eredményei azt mutatják, hogy az emberek mintegy egyötöde szenved az erre a betegségre utaló és legalább időszakosan előforduló tünetektől. A közismert nevén refluxbetegség pontos orvosi elnevezése gastrooesophagealis refluxbetegség, amelynek hátterében a tápcsatorna felső részének összetett működési zavara áll, melynek következtében a gyomor és akár nyombél tartalma a nyelőcsőbe (és onnan a garaton át a szájba vagy a légúti rendszerbe) kerülve (visszacsorogva) tüneteket, panaszokat, illetve az esetek egy részében különböző szervi elváltozásokat – például a nyelőcső nyálkahártyájának gyulladását – okozhatja.1 A panaszt okozó legfontosabb anyag a gyomorsósav, de emellett az epe, a pepszin, a pancreasenzimek is a nyelőcsőbe kerülhetnek és okozhatják a nyelőcső nyálkahártyájának sérülését.2
Klasszikus tünetei a nyelőcső- és gyomorégés. A gyomorégés leggyakrabban étkezés után fordul elő, a lakosság kb. harmadában megjelenik legalább hetente egyszer. Kórosnak tekinthető, amennyiben vagy hetente kettő vagy több napon jelentkezik, vagy súlyos panaszt okoz. Ezen tünetek mellett még jelentkezhet nyelési nehézség, fájdalmas nyelés, hányinger. Vannak olyanok, akiknél a nyelőcsőtünetek mellett, vagy akár azok nélkül is, mellkasi fájdalom, torokban jelentkező gombócérzés, rekedtség, krónikus köhögés, asztma, fulladás és fokozott fogszuvasodás is jelentkezik.
A kezelés három fő terápiás irányra épül. Az első lépést a diétás és életmódbeli változtatások jelentik, amelyek az enyhe formákban önmagukban is elégségesek lehetnek a tünetek enyhítésére vagy megszüntetésére. Perzisztens tünetek esetén gyógyszeres kezelésre van szükség. A rendelkezésre álló lehetőségek közül a protonpumpainhibitor-kezelés (ezen gyógyszerek közé tartozik az Acida is) bizonyul a legköltséghatékonyabbnak. A harmadik lehetőséget a sebészi megoldások, a különböző reflux¬gátló műtétek jelentik, amelyek adott esetben a gyógyszeres kezelés reális alternatívájaként vehetők számításba.3
Hivatkozások:
1. Dr. Rosztóczy András, Lada Szilvia (2024): Refluxbetegség az orvosi gyakorlatban – Mit tanácsoljunk a betegeinknek? SpringMed Kiadó, Budapest.
2. Kovács György dr. (2019): Savcsökkentés és refluxbetegség. Gyógyszerész Továbbképzés, 13 (5): 148–150.
3. Dr. Rosztóczy András (2021): A refluxbetegség kezelése a gyakorlatban. Gyógyszerész Továbbképzés, 15 (6): 213–216.